Ki nem találkozik naponta
beltéri ajtókat kínáló
vállalkozások ajánlataival?
Akciók, kedvezmények,
ingyenes felmérések ajánlata lep
el bennünket újsághirdetésekben,
szórólapokon nap mint nap. Miért
is van az, hogy az egyik termék,
akár a másik többszörösébe
kerül?
Milyen ajtót is válasszunk?
Nézzük szép sorjában a főbb
lépéseket, amit mindenképpen
javaslok átgondolni a választás
előtt.
Kezdeti teendők:
Az ingatlanunk állapota
határozza meg a kezdeti
teendőket, attól függően, hogy
új építésű illetve felújításra
szoruló épületről, lakásról
van-e szó. A tervezések
id?szakában válasszuk ki a
számunkra legmegfelelőbb ajtót.
Ennek az első lépésnek
belsőépítészeti, esztétikai,
fizikai, mechanikai és méretbeli
jelentősége van.
Az építkezésekről általában
elmondható,hogy a befejező
fázisához közeledve a beruházó
pénze jelentősen fogy, ez növeli
a kompromisszumkötés szükségét,
ami egyaránt vonatkozik mind a
magánerős, mind a projektes
(irodaház, lakópark)
építkezésekre.
Érdemes meggondolni, vajon az
ajtó hosszú élettartamú,
maradandó értéket képviselő
bútordarab
legyen-e, amelyet jó
választással sokáig élvezhetünk,
vagy olcsó ideiglenes járótérhatároló
szerkezet, amely még
mőködtetésében is sok
bosszúságot okoz.
Magyarországra a környező
országok ajtógyártóitól beérkező
kínálatra jellemző, hogy alíg
van két egyforma méretrendszer?
beltéri ajtó. Létezik cseh,
lengyel, román, magyar (MSZ),
német (DIN), osztrák (ÖNORM),
stb. méretrendszer.
A választás nem könnyű, de
javaslom, hogy elsősorban a
német (DIN) vagy az osztrák (ÖNORM)
méretrendszert ismerjék meg.
Évtizedek óta a legnagyobb
európai ajtómárkák (FRIDOOR,
JELD-WEN, HÖRMANN, WESTAG),
bevált méretrendszere. Az ajtók
a legkisebb csavarig egységesen
méretezettek, ezáltal a termékek
-azonos szabványban- egymással
kompatibilisek. Ez egyszerősíti,
ezáltal csökkenti az esetleges
sérülések javítási -valamint a
pótrendelések költségeit. A mai
gazdasági valóságban ez az
egyetlen szavatossági
szűrőfeltétel. A gyártók
cserélődhetnek, de a bevált
szabványok megmaradnak, így az
esetlegesen felmerülő problémák
a DIN, ÖNORM méretrendben
könnyedén javíthatóak, egyéb más
nem túl kötött méretrend
választása esetében
utánjárásokat és
többletköltséget okoz, mert ezen
gyártók technológiájuk korlátai
szerint értelmezhetik a
szabványok nem túl részletes
méreteit (pl.: Magyar szabvány
csak a falnyílás méreteket írja
elő, így két különböző gyártó
azonos méretben előkészített
terméke mégsem pontosan
egyforma. Ez utánrendelésnél
lehet probléma, főleg akkor, ha
esetleg a gyártó már nem is
létezik.)
Az ezredfordulóra jellemző
volt a megszámlálhatatlan
mennyiségű új lakópark
felépülése. Ezzel óriási teret
hódítottak Magyarországon az
utólag szerelhető tokos beltéri
ajtók.
Az innovativ tervezők,
kivitelezők ma már nem is
gondolkodnak másban csak az
utólag szerelhető tokos beltéri
ajtókban.
A tervezéskor történő
minimális szabályok és méretek
alkalmazásával rengeteg formát-,
időt nyerhetünk és ezáltal
beszerelési költséget spórolunk.
A beszerelés minden
más szakipari munka után, az
építkezés utolsó lépéseként
történjen. Javaslom, hogy
asztalos szakembert válasszanak,
de a beszerelési útmutatók
betartásával gyakorlott
vásárlóink önállóan is
elvégezhetik a szerelést.
A hagyományos
tokszerkezetekkel (pallótokok,
blokktokok, gerébtokok, stb.)
szemben további költségcsökkentő
tényező, hogy nem szükséges
takaróléc valamint festő- és
kőmőves mester.
Természetesen még számos tényező befolyásolhatja a végső döntés meghozatalát, de a fentiek végiggondolása és alkalmazása nagymértékben egyszerűsíti - és helyes irányba tereli - az ajtóválasztást.
