A belső légszennyezés több forrásból eredhet, például
függ az életviteltől, az emberi szervezet működésétől, vagy
felszabadulhat az alkalmazott építési anyagokból is.
A páratartalom: meghatározó tényező
Akár folyékony, akár vízgőz formájában a víz az elsődleges
problémaforrás az építőiparban. Már kis mennyiségű vízgőz is
elegendő ahhoz, hogy közvetlenül, vagy közvetve hatással legyen a
használók egészségére, és az épület szerkezeti elemeire.
Légzőszerveink hozzávetőlegesen 40-60% relatív páratartalom mellett
működnek megfelelően, az ennél nagyobb páratartalom káros a bent
tartózkodókra és az épületre egyaránt.
A jó hőszigetelésű új, vagy utólag szigetelt régi épületekben a
szigetelés és a nyílászárók fokozott légzárása együttesen okozhat
komoly pára gondokat: a leghidegebb felületeken víz kondenzációját,
a párazáró rétegnél nedvesedést, a fal hőszigetelő képességének
leépülését.
A nedvesség nagy része hétköznapi emberi tevékenységek – lélegzés,
felületi kipárologtatás, mosás, ruhaszárítás, főzés, zuhanyozás –
következtében szabadul fel. Ezen kívül jelentős a szobanövényeink
hozzájárulása a belső páratartalom növekedéséhez.
Illó szerves anyagok: veszélyes szennyezők
Világszerte számos tanulmány kimutatta, hogy lakótereinkben sokféle
szennyezőanyag a szabványos előírásoknál sokkal nagyobb
koncentrációban van jelen, különösen akkor, ha a szellőzés nem
működik kielégítően. Ezek az anyagok többek között a festékek,
tapétaragasztók, ablaktisztítók, laminált padló bevonatok,
tisztítószerek, illatosítók, parfümök stb.
A levegőszennyezésről leggyakrabban az ipar, vagy a közlekedés
miatti rossz külső levegő jut eszünkbe.
De szükséges megvizsgálnunk a levegő minőségét a belső
lakótereinkben is, ahol időnknek több mint felét töltjük.
Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a házainkban lévő belső
környezetünk állapota ritkán szerepel a média hírei között, nem úgy
a külső környezetünké, noha az egészségünkre gyakorolt hatása még
fontosabb is.
A szén-dioxid (CO2)
Lakótereinkben a CO2 jelenlétét elsősorban az emberi kilégzésnek
tulajdoníthatjuk, tanulmányok szerint keletkezését legtöbb esetben
pára felszabadulása is kíséri. Egy ember átlagosan 19 liter/óra
CO2-t
bocsát ki a légzése által.
A háztartásainkban előforduló különböző veszélyt jelentő egyéb
szennyezőanyagok közt had említsük még a szénmonoxidot (a CO
fűtőberendezésekben, főzésnél, dohányzásnál keletkezhet), a radont,
az azbesztet, a nitrogén-dioxidot és egyéb nitrogén-oxidokat, és ne
feledkezzünk meg a dohányfüstről, valamint a mikroorganizmusokról
(poratka, mikróbák, penész stb.) sem.
Csak egyetlen megoldással távolíthatjuk el ezeket a
szennyeződéseket: szellőzéssel. Ez tehát életbevágóan fontos,
szükséges az egészséges élethez.
Bioszennyeződések megjelenése
A belső levegő magas páratartalma egyrészt növeli a poratkák
elszaporádásának
veszélyét, másrészt páralecsapodást eredményez a hidegebb
felületeken.
Fentiekből adódik, hogy hatékony szellőzéssel szükséges a
páratartalom szabályozása az otthonokban, amely beállítja és
stabilizálja a belső relatív páratartalmat, így biztosítva a
megfelelő komfortot.
A jó szellőzés a helyes szellőzési mód
megválasztásán múlik.
A szellőzési mód a
célkitüzéstől függ (úgymint fűtési költség
csökkentés,levegőminőség javítás, egyszerű karbantartás), de
talán ennél is fontosabb
az alkalmazási környezet. Különösen igaz ez felújítások esetén,
amikor már egy meglévő épülethez kell alkalmazkodni.
Szabályozott gépi szellőzés (központi elszívás): A gépi
higroszabályozású rendszerben az egész épületben (vagy lakásban)
a légcserét a szennyezett, vizes helyiségekből elszívott levegő
indítja el. A frisslevegő a lakószobákba érkezik a
légbevezetőkön (2) keresztül.
A ventilátor (3) által elszívott levegő
mennyiségét a páraérzékelős, illetve mozgásérzékelős
légelvezetők (1) szabályozzák a pillanatnyi szükségletek szerint
a lakások kiszolgáló, vízes helyiségeiben.
Gravitációs szellőzés: A természet erejét
(szélhatás és kürtőhatás) aknázza ki a légcsere
megvalósításához. Ezek az erők nyomáskülönbséget hoznak létre
hatására a lakás levegője a kürtön keresztül távozni
igyekszik.
Ahhoz, hogy a szennyezett levegő el tudjon
távozni, a helyére friss levegőt kell beáramoltatni.
Hibrid szellőzés: A hibrid szellőzés a gravitációs és gépi
megoldások közötti középút, amely a gravitációs szellőzés
részegységeiből és egy időszakosan és kis
nyomáson működő huzatfokozó ventilátorból épül fel. A gépi
rásegítésre csak azokban az időszakokban van szükség, amikor a
természeti erők nem alakítanak ki
a megfelelő légcseréhez szükséges nyomáskülönbséget.
A hibrid szellőzés igyekszik egyesíteni a természetes szellőzés
előnyeit, az egyszerű karbantartást, a kis fogyasztást, a
csöndes, megbízható működést, a gépi szellőzésre jellemző
légszállítással.
Szellőztessünk okosan!
Ez az Aereco termékek fejlesztésének fő
irányelve. A szellőzési rendszer „passzív” elemeinek működését
különböző módokon szabályozzuk, azért hogy alkalmazkodjunk
minden helyiségben a szellőzési szükségletekhez.
Négy beavatkozási módot különböztetünk meg:
Páraszabályozott szellőzés, amelyet az
Aereco 1984-ben alkotott meg,
Alapelv: az áramlási keresztmetszetet a helyiség relatív
páratartalmától függően változtatja. (Jellemző helyiségek: pl.
szobák, fürdők, irodák).
Manuálisan kapcsolható szellőzés,
Alapelv: Fokozottan szennyezett levegő esetén az elszívott
légmennyiség
manuálisan növelhető. (Jellemző helyiségek: pl. WC helyiség,
konyha-pára
érzékeléssel kombinálva).
Mozgásérzékelő által indított szellőzés,
Alapelv: a szellőzés automatikusan intenzívebb lesz a helyiség
használataesetén. (Jellemző helyiségek: pl. WC helyiségek,
irodák).
Mozgásintenzitás-érzékelő
által befolyásolt szellőzés.
Alapelv: a szellőzőlevegő mennyiségét automatikusan és arányosan
igazítjuk a helyiség használatának intenzitásához. (Jellemző
helyiségek: pl. Konferencia termek, osztálytermek, előadók).
A felsorolt négyféle beavatkozási mód közül, egyes termékeinkben
kombináltan használjuk a különböző érzékelőket, így mindig az
adott helyiségre legjellemzőbb szennyező forrást vesszük
figyelembe (pl. mozgásérzékelővel kombinált higroszabályozású
légelvezető elem egy fürdő+WC helyiség esetében).